Miért válassza a mediációt?

A 15 éves ügyvédi pályám alatt bőven volt időm megtapasztalni, hogy a bírósági tárgyalás hogyan generálja a feszültséget – gondoljunk csak arra, hány ügyfél áll kezét tördelve a bíróság folyosóján a tárgyalás előtt.

Közvetítői eljárással pénzt, idegességet, és időt spórolhatunk egy bírósági eljáráshoz képest.
Header image

A közvetítői eljárások 65%-a sikerrel zárult 2022-ben!

A közvetítői eljárásban megindult ügyek 99%- a 4 hónapon belül befejeződött.
VIKORLAW

Milyen ügyben fordulhatunk mediátorhoz?

Munkahelyi viták

vezető és beosztott közötti konfliktusok
elbocsátással kapcsolatos viták
szakszervezet és menedzsment közötti viták

Szomszédviták

szükséges és szükségtelen zavarás


Építkezés során felmerült viták

kivitelezővel felmerült vita
elhallgatott körülmények ingatlanvásárlásnál

Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos viták

szavatossággal, jótállással, garanciával kapcsolatos viták fogyasztó és vállalkozó között.
VIKORLAW

A mediáció folyamata

Mediátor felkérése

A felek közösen felkérik a mediátort. Ha csak az egyik fél kezdeményez, a mediátor közreműködhet a többi fél csatlakozásában.

Személyes közvetítői megbeszélés

A közvetítő tájékoztatja a feleket az eljárás menetéről, díjakról, feltételekről.



A konfliktus megoldása

A mediátor meghallgatja a feleket, egyenlő elbánásban részesítve őket. Aláírásra kerül a megállapodás, pénzt, idegességet, és időt spórolva egy bírósági eljáráshoz képest.
VIKORLAW

Gyakran ismételt kérdések

Gyakori kérdések a mediációval kapcsolatban
Mi a mediáció célja?
Az, hogy minden érintett fél számára elfogadható megállapodás jöjjön létre hosszadalmas és költséges bírósági per helyett.
Elegendő, ha csak az egyik fél kezdeményez?
Az egyik fél is kezdeményezheti az eljárást, a mediátor közreműködhet a többi fél csatlakozásában.
Kit képvisel a közvetítő?
A mediátor egyik felet sem képviseli, mindkét felet meghallgatja, egyenlő elbánásban részesíti őket.
Egy bírósági eljárásban képviselheti valamelyik felet az ügyvéd?
Ha korábban közvetítőként járt el a felek vitájában, az ügyvéd nem képviselheti egyik felet sem a bírósági eljárás során.
Ki lehet kényszeríteni a döntést?
Ha valamelyik fél nem tartja be a közvetítői eljárásban létrejött megállapodást, a sérelmet szenvedő fél pert indíthat.

Ez elkerülhető, ha a megállapodásunkat eleve végrehajtható közjegyzői okiratba foglaljuk, ekkor a végrehajtáshoz nem lesz szükség perindításra.

Megjegyezzük azonban, hogy a praxisunkban még nem fordult elő, hogy megállapodás után pert indított volna valamelyik fél.

Ez általános tendencia, hiszen ha már a megállapodás megkötéséig eljutnak, a felek rendszerint önként teljesítik is azt, amiben megállapodtak.
Meddig tart a mediáció?
Tapasztalataink alapján az első kapcsolatfelvételtől számított 1-2 héten belül sor kerül a személyes találkozóra, és általában legkésőbb a második vagy harmadik személyes találkozón lezárul az eljárás, többnyire megállapodás létrejöttével.

Az Igazságügyi Minisztérium 2021-es statisztikája alapján a közvetítői eljárásban megindult ügyek 96%-a 4 hónapon belül befejeződött.

Forrás: https://igazsagugyistatisztika.kormany.hu/kozvetitoi-tevekenyseg

Gyakori, hogy a megállapodást követően – az ügy jellegétől függően – a felek ügyvéd által ellenjegyzett okiratba, közjegyzői okiratba, vagy bíróság által jóváhagyott egyezségbe foglalják megállapodásukat.

Ezek azonban már nem a mediáció keretében történnek, hanem a mediáció során létrejött megállapodás alapján, további lépésként.
Meddig tart egy bírósági per?
Bár ez a per típusától és az ügy összetettségétől függően széles skálán mozog, „valódi” vita esetén ritkán fordul elő, hogy egy évnél hamarabb szülessen elsőfokú döntés. A másodfokú, illetve Kúria által hozott döntésre pedig akár további 1-1 évet, vagy még többet is várni kell. A vonatkozó statisztikák megtekinthetőek: https://eugyintezes.birosag.hu/kalkulator
Hogyan viszonyul a mediáció költsége a pereskedéshez?
A legfőbb különbség a kiszámíthatóság, de jellemzően sokkal alacsonyabb a mediáció költsége, mint egy peres eljárásé.

Ennek oka, hogy a felek előre megállapodnak a mediátor díjáról és arról, hogy azt egymás között milyen arányban viselik.

Ezzel szemben egy perben mindkét fél a saját ügyvédjével állapodik meg, de pervesztesség esetén főszabály szerint a másik fél ügyvédjét is ő fizeti az eljárás végén, együtt a peres eljárás minden illetékével, egyéb költségeivel együtt, mint például a tanúk utazási költségei, szakértő, tolmács, fordítás díja, stb.
Részt vehet ügyvédem a mediációban?
Igen, részt vehet. Ugyanakkor a mediáció során nem szigorú jogi érveket ütköztetünk, hanem minden fél számára elfogadható megoldást keresünk, célszerű az ügyvédet inkább akkor bevonni, ha a megállapodás már körvonalazódott.

Az ügyvéd ilyen „utolsó pillanatos” kontrollja elég ahhoz, hogy a felek ne hozzanak meggondolatlanul az érdekeikkel ellentétes döntést, ugyanakkor az ezt megelőző távolléte személyesebbé teheti az egyeztetések légkörét, így elősegíthetjük a konfliktus feloldását.